OLDALMENÜK 



SÚLYOSAN ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTŐ NEVELŐ-OKTATÓ CSOPORTJÁNAK BEMUTATKOZÁSA

„Az erő nem testi képességből fakad. Forrása a rendíthetetlen akarat.”

Mahatma Ghandi

A FEJLESZTŐ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS

A tankötelezettséghez szükséges általános feltételeknek megfelelni képtelen, halmozottan fogyatékos gyermekek számára.

Az intézmény ide tartozó csoportjai:

• Fejlesztő nevelés - oktatás I.
• Fejlesztő nevelés - oktatás II.

Kulcsszavaink: komplex fejlesztés; egyedi, egyéni igények; differenciálás; egyéni fejlesztési terv; motiváció; egyéni és csoportbeli határok megtalálása és szélesítése

Általános tudnivalók:

• Intézményünk sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat ellátó komplex gyógypedagógiai intézmény. Minden gyermek a szülő kérésére és a Pedagógiai Szakszolgálatok Szakértői Bizottságainak szakvéleménye alapján kerül intézményünkbe és a számára megfelelő csoportba.
• A fejlesztő nevelés-oktatás csoportjaiban kizárólag súlyos és halmozottan sérült tanulók kerülnek ellátásra
• A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő nevelés-oktatás keretei között a tankötelezettségét teljesíti.
• A fejlesztő nevelés, oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tankötelezettség végét.
• A fejlesztő nevelés, oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét, amennyiben erre a szakértői bizottság javaslatot tesz.
• A gyermekek fejlesztéséért közvetlenül csoportonként egy-egy konduktor illetve gyógypedagógus felel, munkájukat egy dajka és egy gyógypedagógiai asszisztens segíti.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és a tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. A gyerekek a velük dolgozó nevelőkkel közös tanulási folyamaton mennek keresztül, melynek célja a képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása.

Pedagógusaink a legalapvetőbb készségek, képességek jártasságok alakítása és kialakítása során biztosítják a szükséges a képességekhez mért legnagyobb önállósági fok elérését. Ennek mértéke egyénenként nagyon eltérő lehet.

A felkészítést és a komplex, minden területre kiterjedő személyiség-, állapot- és mozgásfejlesztést a legelemibb komponensektől kezdve és ezekre építkezve tervezik meg. Munkájuk alapköve a gondozáson, ápoláson és ellátáson túl: a napirend és szokásalakítás; a teljes kiszolgáltatottság csökkentése, vagyis az adott állapothoz illő önellátás kialakítása, ennek továbbfejlesztése; az önkifejezés tanulása, a külső világgal való kommunikációs igény megvalósítása és a gyermek, mint önálló személyiség fejlesztése.

Fejlesztésük során állapotukból adódóan nagy hangsúly helyeződik az egészségügyi ellátásukra, a megfelelő gyógyászati segédeszköz ellátásban intézményünk is igyekszik segítséget nyújtani

Személyi feltételek, napi munka a gyakorlatban:

Fejlesztő nevelés-oktatás I. csoport – Konduktor, Gyógypedagógiai asszisztens
Fejlesztő nevelés-oktatás II. csoport – Konduktor, Dajka

A csoportban komplex személyiség és állapotfejlesztés, a nap rendjébe szőjük bele a fejlesztési területeket, egyedi hangsúlyokat és megoldási módokat előtérbe helyezve. A fejlesztések leggyakoribb fajtája az egyéni fejlesztés. De a csoportban történő foglalkozás is minden nap megvalósul egy rituális foglalkozás keretében, reggeli kör: ezzel veszi kezdetét minden nap, gyermekeink életében fontos mankó az állandóság, a nap keretbe foglalása.

A csoportban végzett tevékenységek fontosak, mert segítenek:

• a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez,
• a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához,
• szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához.

A fejlesztő nevelés-oktatás két csoportja szorosan együttműködik. A napirend és a fejlesztési tervek a két osztályfőnök közös munkájával valósulnak meg, kölcsönösen segítve egymást. A fejlesztések, a foglalkozások megtartása is közösen történik, hiszen a differenciálás, a felnőtt jelenlét elosztása, a munka szervezése így életszerű, így tartható és oldható meg. A fejlesztés délelőttönként történik, mert gyermekeink figyelmi kapacitása nagyon behatárolt.

Csoportjaink a speciális iskola falain belül is egyedinek számítanak, az iskola életében való részvételünk ezért nagymértékben állapot-, létszámfüggő és programválogató. Ennek ellenére minden fontosabb és számukra megfelelően adaptálható eseményen megjelennek és képességeiknek megfelelően szerepelnek a gyermekek, nevelőik segítségével.

A tárgyi feltételek: teljesen különálló intézményrész a főépületből és az utca felől is jól megközelíthető. Akadálymentesített bejárat, öltöző szekrények, két különálló csoportszoba megfelelően felszerelt kis konyha, különálló mellékhelyiség, és kis fürdőszoba. A csoportok a fejlesztéshez szükséges eszközökkel vannak felszerelve, az igényeknek megfelelően az eszköztár folyamatos bővítésére törekszünk. A fejlesztő foglakozásokhoz és az egészségmegőrzéshez nyújt segítséget a főépületben található aroma terápiás és só szoba melyeket rendszeresen használunk.

A fejlesztés alapelvei

• az elvárások az egyéni teljesítőképességnek megfelelően kerüljenek megfogalmazásra, és igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez;
• a fejlesztő nevelés oktatás keretében kiemelt hangsúlyt kapjon az egyéni fejlesztés, törekedve azonban a kortárs kapcsolatok kihasználására a szocializációs folyamatban;
• A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen.
• Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása
• egyéni foglalkozások keretében és csoportban differenciáltan.
• Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka (amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet.
• A napirend tudatos szervezésével biztosítva legyen a szociális tanulás feltételeinek megvalósulása, valamint a sokoldalú tapasztalatszerzés.
• Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fő).
• A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen.

Célok

• Munkánkban a fő cél az alapvető praktikus tevékenységek elvégzésének támogatása, a szociális alkalmazkodás képességének kialakítása. Ezzel a halmozottan sérült gyermeknek és családjának társadalmi elfogadottságának esélyeit igyekszünk emelni, a káros izolációs tendenciákat csökkenteni
• kiemelt cél gyermekeink családi életbe való beilleszkedésének segítése
• fontos az egyéni képességek mellett elérhető legmagasabb szintű önállóság feltételeinek megteremtése, ehhez az alapot jelenti a fejlődésben elmaradt területek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerekkel való tanítása

A célok elérése érdekében alkalmazott módszerek, terápiák felhasznált eszközök maximálisan alkalmazkodnak gyermekeink egyéni képességeihez, egészségi állapotához és az adott helyzethez.

Feladatok

• A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése.
• A gyermekek biztonságérzetének kialakítása a fejleszthetőség, önálló tevékenykedés feltételeként. Az alapszükségletek kielégítése jó testi és lelki közérzet megteremtése
• A súlyosan-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján történik.
• Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
• A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására.
• A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása.
• A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.
• A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.
• Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében.
• Komplex személyiségfejlesztés a halmozottan sérült gyermekek esetében úgy valósulhat meg, hogy a legközelebbi fejlesztési zóna kiválasztása után a feladat megtanulása érdekében nagyon hosszas egyéni gyakorlás következik. A siker elképzelhetetlen az iskola és a család nagyon szoros kapcsolata nélkül, ahol mindkét fél azonos követelményeket támaszt a gyermekkel szemben.

A megfelelő eljárás kiválasztása a pontos, korrekt állapotfelmérésen alapul, és az egészségi állapot egyéb mutatói (epilepszia, gyógyszerszedés, testi deformitások, csökkent teherbíró képesség, érzékszervi deficitek) által nagymértékben befolyásolt.

Sokszor, akár több hónapnyi, esetleg évnyi következetes munka után alakul ki a gyermekben egy-egy új önellátási szokás, mozgásforma, fejlődik a mozgáskoordináció, a finommotorika, a konkrét feladatnak megfelelő akaratlagos cselekvés, javul a figyelem, feladatmegértés, feladattartás, színesedik a mimika, gesztusnyelv, mozgásos kifejezőképesség.

Fejlesztés területei

A Fejlesztő nevelés-oktatás csoportjai is kötelesek az intézmény, a tanév rendjéhez igazodni és a központi elvárásoknak egyedi módon, de megfelelni. Ezt alapul véve a fejlesztés területei a következő tantárgyakban valósulnak meg:

• önkiszolgálás- egészséges életmódra nevelés
• kommunikációs fejlesztés
• mozgásfejlesztés
• érzelmi és szociális nevelés
• játékra nevelés- kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés
• kognitív fejlesztés, bazális fejlesztés- ember és természet. A dologi természeti világ jelenségeinek megértése